Minden sikeres játéknál bekövetkezik az a pillanat, amikor elkészül a folytatása. Az Unreal Tournamentnél is eljött a nagy nap, és megjelent az Unreal Tournament 2003-ra keresztelt utódja. Bár többször is elhalasztották a megjelenését, azért a végére nem 2003-ban adták ki, mint egyes rosszindulatú pletykák terjesztették. A játék tényleg a régi UT utódja és egyben nem is egészen az. Leginkább a Quake III Arena és az UT frigyéből született ez az utód. Szerencsére főként a jó tulajdonságokat vette át a játék, így mindenkinek bátran ajánlhatom.

Nagyrészt megmaradtak a régi fegyverek, csak a Ripper-t hagyták el, mely kellően használhatatlan és alattomos fegyver volt. Új fegyver egyedül az Ion Painter lett, amely egy durva pusztító hatású fegyver célját jelöli ki. Az eddig meglévő fegyverek is jelentősen változtak. Az Enforcer helyett most egy gránátvetős gépfegyver van, mely jelentősen használhatóbb, mint elődje. A Bio is jobb és erősebb lett. Messzebbre visz és pontosabb is. A Shock Rifle - más néven ASMD - is jócskán megváltozott. Az első- és másodlagos sebzése és a comboja gyengült, de jóval gyorsabban lehet vele lőni. A legjobb pontlövő fegyver. A Pulse Gun is előnyére változott. Bár a másodlagosa első pillantásra úgy tűnik, hogy mindenhova lő, ha kicsit is célon tartjuk, akkor egyenes lesz. Az elsődlegesével is könnyebb eltalálni az ellenfelet, mint eddig. A Minigun iszonyatosan gyenge lett korábbi önmagához képest. Elsődlegese gyors és pontos lenne, de nagyon szór és nem elég érős. A másodlagosa lassabban lő robbanó golyókat és csak arra jó, hogy lökdössük vele az ellenséges lövészeket.

A Rocket Launcher is sokat változott. Az elsődlegese a Quake III-ra emlékeztető rakétákat lő ki, gyorsabban jóval az UT-ban megszokottnál, míg a másodlagosa csak három rakétát tud betárazni. Ha egy pontban akarjuk ellőni a rakétákat, akkor pörögve repülnek el, és már nem mennek be olyan jól kis lyukakban. Sajnos mindemellett megszűnt az aknavető funkciója. A Sniper helyett a Lightning Gun jött, mely a Q3-as railhoz hasonlóan töltődik, így jóval lassabban lehet vele lőni, mint az UT-s elődjével. Igaz, a fejlövés itt is megmaradt. A Redeemer maradt olyan, mint volt, csak a skin lett kicsit kisebb, így jobban látni tőle. A már említett új fegyver az Ion Painter. Ha egy pontot kellő ideig megvilágítunk vele, akkor oda egy műholdról pusztító ionsugár érkezik.

Kell pár szót ejteni az új Translocator-ról is. Ennek segítségével teleportálhatunk különböző játékmódokban. Korlátozva lett a használata, így maximum ötször teleportálhatunk egymás után. Persze a töltetek lassan visszajönnek, de nem lehet megcsinálni azokat a trükköket, mint korábban. Könnyebb is eltalálni a translocatort a levegőben. További újítás az eszközben, hogy láthatjuk amit lát. Ha eldobtuk, akkor újra ráváltva annak nézőpontjába kerülünk. Látjuk repülni és látjuk ellenfeleinket is. Egy jól elhelyezett translocator így megmutathatja például az ellenfél védőinek felállását.

A játékmódok közt a szokásos DeathMatch, Team DeathMatch és Capture the Flag mellett megtalálható a Domination új változata, a Double Domination, és egy egészen új mód, a Bombing Run. A megszokott játékmódokra nem is vesztegetnék szót, hisz ezeket mindenki ismeri már, mivel minden játékban szerepelnek.

A Double Domination úgy módosult a régebbihez képest, hogy most összesen két pontot kell elfoglalni a csapatoknak. Míg a Dominationben az elfoglalt pontért folyamatosan kaptuk a pontokat, míg a mienk volt, itt nem így működik a dolog. Mindkét pontot meg kell tartani tíz másodpercig, és akkor kapunk egy pontot, majd új kör kezdődik.

A Bombing Run valamelyest hasonlít a CTF-hez, csak ebben a pálya közepén elhelyezett „labdát” kell bejutatni az ellenfél kapujába, mely a bázisán helyezkedik el. Három pont jár a labda bedobásáért és hét, ha beugrunk vele. Hogy tovább nehezítsék a dolgot, a labdavivő nem tud semmilyen fegyverrel lőni. Megvan persze az a lehetősége hogy eldobja a labdát és lő, de ekkor könnyen megszerezheti a labdát az ellenfél. Taktikázásra viszont nagyon jó a labda elhajítása: előredobjuk, kilövünk pár rakétát az ellenfél embereire, vagy gyorsan előre teleportáljuk magunkat, majd ismét magunkhoz vesszük a sárga gömböt. De akár csapaton belül is passzolgathatjuk egymásnak a labdát.

A készítők szerencsére ismét gondoltak azokra is, akik nem rendelkeznek internet kapcsolattal, vagy előbb inkább offline szeretnének gyakorolni. Így aztán nem maradt ki az egyjátékos üzemmód se a programból. Ez gyakorlatilag megfelel az interneten is játszható játéknak, de természetesen botok ellen (és botokkal együtt, a csapatjátékok esetében). Az első pár gyakorlópálya után jön majd a java, hisz itt kapjuk meg csapatunkat. A különböző, fentebb ismertetett csapatjátékokban kell majd bizonyítanunk tudásunkat. A csapatot mi állítjuk össze, és mi dönthetjük el azt is, ki melyik poszton áll. Ezt ráadásul a mérkőzések között szabadon állíthatjuk. Elsőként Team DeathMatch pályákon kell küzdenünk, bizonyos mennyiség teljesítése után jönnek a CTF, a Double Domination, majd pedig a Bombing Run pályák. Az utolsó két küzdelemben aztán újra egyedül maradunk, és egy-egy erős bot ellen kell megküzdenünk.

Újításként került bele a játékba az adrenalin is. Ha megölünk valakit, beviszünk egy zászlót, vagy valami más fontosat cselekszünk, adrenalint kapunk, és ugyanez történik akkor is, ha felvesszük a kis kétszínű kapszulákat. Ha eléri a százat a képernyő jobb felső sarkában található számláló, akkor képesek leszünk a négy speciális funkció használatára. Ha négyszer megnyomjuk az előre gombot, akkor felgyorsulunk, ha négyszer a hátrát, akkor regenerálódni kezdünk, míg ha kétszer az egyik irányba, kétszer a másik irányba mozdulunk akkor vagy berzerkerek leszünk és nagyobbakat sebzünk vagy láthatatlanná válunk. (Tiszta Mortal Kombat lesz ez már lassan, a legközelebbi részben a le-le-alsó ütést is bevezethetik :-) – Dino)

Az UT-ben megszokott gyilkosságsorozatok megmaradtak, sőt, tovább bővültek, így az eddig megszokott Double Kill, Multi Kill, Ultra Kill és Monster Kill mellé bejött még két fokozat. A másik sorozat is bővült, így a Killing Spree beszólást már nem négy fokozat követi, hanem hat. További újítást jelent a Flak Monkey bemondás, ha sokat ölünk sorozatban ezzel a fegyverrel.

A másik nagyon fontos UT-s örökség a dodge. Ez az oldalra ugrásokat jelenti: ha kétszer megnyomjuk gyorsan bármely irányt, akkor arra ugrunk egyet (feltéve, hogy a beállításoknál ezt nem kapcsoltuk ki). Ennek vannak összetettebb verziói is persze. Ami itt igazán nagy újítás az az, hogy most már bele is lehet ugrani a dodge-ba, így még gyorsabban és még messzebbre juthatunk. Különösen ideális ez zászlóval a hátunkon, vagy kevés élettel menekülés közben. A másik ilyen újítás a dupla ugrás: ha ugrás közben megfelelő pillanatban ismét megnyomjuk az ugrás gombot, magasabbra rugaszkodunk el. A pályákon vannak helyek, ahova csak így juthatunk fel, de lépcsőzni is gyorsabb így. A harmadik újítás a walljump. Ha nekiugrunk a falnak és arról eldodge-olunk, akkor még magasabbra tudunk ugrani. Nagyon hatásos lehet ezeknek a keresztezése is.

A pályák nem lettek tökéletesek, és ezt főleg az imént említett dodge használatakor érezhetjük. Néha ahol el tudunk futni, ott dodge-al elakadunk, némelyik pályán túl keskenyek a folyosók a rendes használathoz, és hasonló problémák vannak máshol is. Szerencsére nem minden pálya problémás, vannak nagyon jól eltalált és kialakított pályák is. Azokon a pályákon, amelyeken a nagy semmi van alul talán kicsit túl könnyű lett leesni. Nagyok a távok, így egy apróbb lökés elég, hogy a mélybe zuhanjunk. Ez nem túl kellemes Bombing Run-ban, hisz a labda ha leesik, visszakerül a starthelyre és hiába értünk el vele majdnem a célig.

A játék grafikája egyszerűen csodálatos lett. De a szépségnek megvan a hátulütője is, mégpedig a hatalmas gépigény. Bár az is igaz, hogy még erősen lebutítva is igen szép a játék. A legrészletesebb felbontásban a pályákon apró részletek is kidolgozottak, melyet az ember sosem figyelne meg a játék hevében, de a készítők mégsem hanyagolták el. A külső tereken fű van, a fémes felületek fénylenek, a robbanások nyomot hagynak. Lebutítva ezek a kisebb részletek elvesznek, de még így is szebb, mint elődje.

A hangoknál már nem végeztek annyira profi munkát a készítők. Igazán rosszat se lehet mondani róla, de az Instagib fegyvernek épp olyan a hangja, mint a Star Wars lézerfegyvereinek. Ami rettentően jól sikerült benne az a játékvezető hangja. Nagyon hangulatos lett és teljesen olyan, mintha egy pankrációt nézne az ember. Nem meglepő, hisz ez a jövő gladiátorsportja. Persze problémás helyzetek azért akadnak, elsődlegesen amikor túl gyorsan változik a szituáció. Ilyenkor ugyanis a gép belekezd az egyik szövegbe (pl. „flag dropped”), majd egy pillanat múlva ezt megszakítja és mondja az újabbat („flag returned”). Bombing Runnál még ennél is sűrűbb, amikor 5-6 játékos mozgolódik az egyetlen labda körül :-).

A játékot ezek után bátran ajánlhatom mindenkinek, aki szereti az FPS-eket. Kicsit minden megtalálható benne, de semmi sem igazán, így egészen új és egyedi játékot hoztak létre a készítők. Senki ne várja, hogy ténylegesen az Unreal Tournament folytatása lenne, mert az csalódni fog benne. Egy új és jó játékot várjon mindenki, és kellemes játékban lesz része.

Rendszerkövetelmények:
Minimum: PIII 733 MHz, 128 MB RAM, 16 MB TNT2, Win98/ME/2000/XP
Ajánlott: PIII 1 GHz, 256 MB RAM, GeForce2 32 MB
Hasonló játékok: Unreal Tournament, Quake 3
Kategória: Multiplayer FPS